Bár egy antikvár könyves blogon nem szégyen, ha csak könyvekről esik szó, elkerülendő azonban, hogy túl száraz legyen a blog, pár penészfoltot ejtenék (azaz nedvességet a könyvre) jeles ünnepünkről az Egészséges erotika filmklasszikus szócsonkolásával élve, "gusztus 20-ról, kotmányunk ünnepéről".
Mit is ünneplünk és milyen hagyományok kapcsolódnak augusztus 20-hoz?
1. István király szenté avatásának ünnepe. 1083-ban (Szt.)László király uralkodása alatt került sor a szenté avatásra. A gyors szentéavatási eljárás egyértelmű célja, az királyság stabilitásának megerősítése külföldön és belföldön, illetve a kereszténység hazai szilárd elfogadtatása és a szentkultusz hazai megerősítése. Szent István király napja, hosszú történelmi múltjának ellenére állami ünnepi rangra csak 1891-ben került. Elsőrendűen a protestáns egyházak tiltakozása miatt, akik az ünnep katolikus eredete miatt nem érezték azt a nemzeti egység kifejezőjének. Arról nem is szólva, hogy az általuk is tisztelt István országfelajánlása Szűz Máriának hitbeli felfogásuk szerint bűn. Az ünnep által okozott nemzeti megosztottságátot, a Trianont követő irredenta eszmeiség fonta újra össze, mely áthatotta augusztus 20-át. Az 1920-as évektől a református kormányzó is részt vett a körmeneteken (természetesen a reformátusok számára előírt viselkedési formákkal). Az első körmenet 1818-ban került megtartásra. 1848-at követően a Bach-korszak idején szüneteltették.
2. Az "új kenyér napja" ünnep koncepciózusan került bevezetésre (A középkorban az "új kenyér napja" július 15-e volt - apostolok oszlásának ünnepe.) az 1800-as évek végén erőre kapó agrármozgalmak letörése érdekében. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter így a feledésbe merülő aratóünnepek állami elismerésével próbálta pacifikálni a kialakult helyzetet. Az új kenyér, néha hamisan az "első kenyér" ünnepéhez, hozzátartozott a pártvezetők vidéki látogatása, nemzeti és vörös szalaggal átkötött kenyerek átadása, miegymás.
3. Az alkotmány ünnepét 1949-től ünnepelték államilag 1989-ig. Az új szocialista alkotmány ratifikálását direkt augusztus 20-ra készítették elő, ezáltal is gyengítendő az ünnep addig egyöntetűen egyházi jellegét. Az alkotmány ünnepe mellett tovább erősítették az új kenyér ünnepe tradíciót is, alapjában véve sikertelenül. 
Hasonlóan sikertelen volt egyházi téren a gondolkodásmód és tradíció megtörése a világi temetéssel, illetve a keresztelő, névadó ünnepséggel való helyettesítésével. Egyedüli részsikerként a polgári házassági szertartás tekintetében ért el sikereket a diktatúra.
4. A tűzijáték az 1920-as évekre vezethető vissza. 1954-től kezdve hivatalosan és államilag szervezve kerül megtartásra augusztus 20-án. Talán nem meglepő, hogy 1956-ot követően 10 évig szüneteltetik, majd csak 1966 augusztus 20-án kerül újra megrendezésre a gellérthegyi tűzijáték. Az 1980-as években a Balatonon is rendszeresen sor került tűzijátékra, melyet a déli part nyaralóközönsége élvezhetett. Ez a rendszerváltással megszűnt.
