Állam nélkül Az Idealisztikus Anarkisták Közlönye I. évfolyam 1. szám
Budapest, 1897 január 1., Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: Dr. Schmitt Jenő.
Nyomtatott Fried és Krakauer nyomdájában 4p.
Önálló lapszám, hajtogatva, mérete: 41,5x29 cm.
MŰLEÍRÁS:
Nyomtatott Fried és Krakauer nyomdájában 4p.
Önálló lapszám, hajtogatva, mérete: 41,5x29 cm.
MŰLEÍRÁS:
Az Állam nélkül jellegzetesen "egy emberes" folyóirat: Schmitt Jenő (1851-1916), a századforduló kevésbé ismert és elismert filozófusa (A Magyar Filozófiai Társaság tagja) alapította, szerkesztette, írta (nagyrészt) és éltette (mind gazdasági, mind szellemi értelemben). Schmitt munkabírásától és fanatikus, lángoló lelkületétől már kortársai is elámultak. Idealisztikus anarchista elveihez mindvégig hű maradt; célkitűzései a háttérbevonuló állam, az erőszakszervezetek leépítése és a világbéke (amiért természetesen harcolni kell) nem látszott megvalósulni 1916-ban, amikor Berlinben érte a halál. Sőt, a világ éppen ellentétes irányba haladt...
Az első magyarországi anarchista folyóirat Schmitt szerkesztésében Ohne Staat néven jelent meg németül (Budapesten), majd Állam nélkül címen magyarul. Ennek betiltását követően Közlöny a Krisztus szellemében néven próbálkozott anarchista írásaival a cenzúra elől elbújni. Schmitt anarchista folyóiratainak egyik jellegzetessége egyébiránt a krisztusi elvekre való néhol - cinikus és gúnyolódó - hivatkozás. A világbéke és az erőszakszervezet-ellenesség Schmitt esetében pátoszos körmondatokban kerül kifejtésre, publikáló társai azonban, többnyire harcos, forradalmi hangot ütnek meg. Az ő esetükben sűrűn találunk a "forradalmi-szocialista" jellegű írásokat is.
1898 szeptemberét követően (Erzsébet királynét meggyilkolja egy olasz anarchista Genfben) az egyébként liberális Monarchia is jobban odafigyel az anarchista mozgalmakra (és nem tesz különbséget az idealisztikus és a gyakorlatias eszmerendszerek között). A háború közeledtével és kitörésével a hazai elméleti alapokon álló anarchista mozgalmak egyébként is háttérbe szorulnak.
Érdekes adalékot nyújt Schmitt lapjához Stemmer Ödön: Egy antikvárius visszaemlékezései c. munkája, melyben említi a folyóiratot, mint ritka periodikát. Stemmer Antikváriusként jutott hozzá valamikor a két háború közt Schmitt hagyatékához és 10 teljes sorozatot tudott összeállítani az Állam nélkülből, melyek természetesen nagyon hamar és jó pénzért gazdára találtak a megszállott gyűjtők körében...
IDÉZETEK:
GYŰJTŐKÖRÖK:
Filozófia, Politika, Periodika
BECSÉRTÉK (jó állapotú példány esetén):
4.000-5.000 Ft
RITKASÁGI FOK (1 gyakran felbukkanó - 10 rendkívül ritka):
9/10
HASZNOS LINKEK:
Schmitt Jenő életrajza
Schmitt Jenő rendelhető könyvei
Anarchista bibliográfia
Fénykép Schmitt Jenőről
ILLUSZTRÁCIÓK:
Az első magyarországi anarchista folyóirat Schmitt szerkesztésében Ohne Staat néven jelent meg németül (Budapesten), majd Állam nélkül címen magyarul. Ennek betiltását követően Közlöny a Krisztus szellemében néven próbálkozott anarchista írásaival a cenzúra elől elbújni. Schmitt anarchista folyóiratainak egyik jellegzetessége egyébiránt a krisztusi elvekre való néhol - cinikus és gúnyolódó - hivatkozás. A világbéke és az erőszakszervezet-ellenesség Schmitt esetében pátoszos körmondatokban kerül kifejtésre, publikáló társai azonban, többnyire harcos, forradalmi hangot ütnek meg. Az ő esetükben sűrűn találunk a "forradalmi-szocialista" jellegű írásokat is.
1898 szeptemberét követően (Erzsébet királynét meggyilkolja egy olasz anarchista Genfben) az egyébként liberális Monarchia is jobban odafigyel az anarchista mozgalmakra (és nem tesz különbséget az idealisztikus és a gyakorlatias eszmerendszerek között). A háború közeledtével és kitörésével a hazai elméleti alapokon álló anarchista mozgalmak egyébként is háttérbe szorulnak.
Érdekes adalékot nyújt Schmitt lapjához Stemmer Ödön: Egy antikvárius visszaemlékezései c. munkája, melyben említi a folyóiratot, mint ritka periodikát. Stemmer Antikváriusként jutott hozzá valamikor a két háború közt Schmitt hagyatékához és 10 teljes sorozatot tudott összeállítani az Állam nélkülből, melyek természetesen nagyon hamar és jó pénzért gazdára találtak a megszállott gyűjtők körében...
IDÉZETEK:
Az erőszak megítéléséről így vélekedik Schmitt a "Mit akarunk" cikkében:
"...
Ez a szabad szervezkedés, az erőszaknélküliség, a vak tekintély megsemmisítése, a külső és belső békóktól való szabadulás - az egyedül az anarchia nem pedig az erőszakosság és a merénylet rendszeresítése.
Éppen mert mi minden erőszakot erkölcsileg elvetünk, mi vagyunk egyedül hivatva ítélni azok felett, akik az erőszakot alkalmazzák az erőszakrendszer megsemmisítése czéljából.
Ha azonban azok, a kik annak a hatalomnak részesei és elvtársai, a mely a nyomorult hiuság, dicsvágy és hatalomvágy kielégítése czéljából tömeges gyilkosságot szervez, ítéletet mernek mondani olyan emberek felett, a kik büntetteiket a legtisztább emberszeretet által indítva, önfeláldozóan elkövetik és csak abban hibáznak, hogy ellenfeleik, a hatalom elvbarátainak erkölcsi szinvonalára sülyedve, az ő elvetemedett eszközeiket használják, jóllehet sokkal nemesebb indokból. Mi azt mondjuk ezeknek az embereknek, hogy arczátlan képmutatók, a kik a szálkát keresik mások szemében, és a magukéban a gerendát nem látják.
Mi vagyunk azonban a világítélet ezen világ felett és erkölcsileg elfogjuk tiporni a gazságot bármilyen magasan álljon, és a porig lealázni azt, akárhogy tündököljön is biborban és aranyban"
(1-2 old.)
"...
Ez a szabad szervezkedés, az erőszaknélküliség, a vak tekintély megsemmisítése, a külső és belső békóktól való szabadulás - az egyedül az anarchia nem pedig az erőszakosság és a merénylet rendszeresítése.
Éppen mert mi minden erőszakot erkölcsileg elvetünk, mi vagyunk egyedül hivatva ítélni azok felett, akik az erőszakot alkalmazzák az erőszakrendszer megsemmisítése czéljából.
Ha azonban azok, a kik annak a hatalomnak részesei és elvtársai, a mely a nyomorult hiuság, dicsvágy és hatalomvágy kielégítése czéljából tömeges gyilkosságot szervez, ítéletet mernek mondani olyan emberek felett, a kik büntetteiket a legtisztább emberszeretet által indítva, önfeláldozóan elkövetik és csak abban hibáznak, hogy ellenfeleik, a hatalom elvbarátainak erkölcsi szinvonalára sülyedve, az ő elvetemedett eszközeiket használják, jóllehet sokkal nemesebb indokból. Mi azt mondjuk ezeknek az embereknek, hogy arczátlan képmutatók, a kik a szálkát keresik mások szemében, és a magukéban a gerendát nem látják.
Mi vagyunk azonban a világítélet ezen világ felett és erkölcsileg elfogjuk tiporni a gazságot bármilyen magasan álljon, és a porig lealázni azt, akárhogy tündököljön is biborban és aranyban"
(1-2 old.)
GYŰJTŐKÖRÖK:
Filozófia, Politika, Periodika
BECSÉRTÉK (jó állapotú példány esetén):
4.000-5.000 Ft
RITKASÁGI FOK (1 gyakran felbukkanó - 10 rendkívül ritka):
9/10
HASZNOS LINKEK:
Schmitt Jenő életrajza
Schmitt Jenő rendelhető könyvei
Anarchista bibliográfia
Fénykép Schmitt Jenőről
ILLUSZTRÁCIÓK:
